A friss inflációs adat alapján egyértelmű: óriásit kaszálhattak a magyarokon a multik

Még a januárinál is rosszabb inflációs adatokat közölt kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A fogyasztói árak éves alapon a legfrissebb számok alapján 5,6 százalékkal nőttek februárban, havi alapon pedig 0,8 százalék volt az emelkedés.

Az egyébként is rossz számokat – ahogyan arra a kormány az elmúlt hetekben többször is rámutatott – egyértelműen az élelmiszer-infláció rontotta a legnagyobb mértékben. 

A liszté 44,3, az étolajé 27,5, a tojásé 24,7, a tejé 22,5, a vaj- és vajkrémé 19,2, a kávéé 16,1, a gyümölcs- és zöldségléé 14,5, a csokoládé és kakaóé 13,8, a tejtermékeké 10,9 százalékkal nőtt. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 4,4 százalékkal mérséklődött.

Ezért is helyezett kiemelt fókuszt a kormány a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül az élelmiszerekre és a multiláncok árképzési szokásaira. Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is tűrhetetlennek nevezte, hogy egy liter tejet, amit a kereskedők 200 forintért vesznek meg a termelőktől, később 550 forintért adják tovább a fogyasztóknak. Ahogy a kormányfő fogalmazott: „nagy hazai multiláncok árpolitikája miatt gyorsul ma már az infláció és nem a globális piaci folyamatok hajtják fel az alapvető élelmiszerek árát”.

Kész közbelépni a kormány

Emiatt figyeli már aktívan a kabinet egy ideje az élelmiszerárak alakulását. A Mandiner információi szerint a tervek is elkészültek, miként lehet az áremelkedést letörni. A végső lépés a hatósági ár lenne, de előtte jöhet például az árrés-szabályozás is, azaz készülhet terv a beszerzési és az értékesítési ár közötti rés százalékos szabályozására is az alapvető élelmiszereknél.

Ezt elkerülendő már többször is üzent Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a multiláncoknak, sőt, múlt héten egyeztetett is a képviselőikkel. Már akkor közölték, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium érdemi, önkéntes árcsökkentést vár el a kiskereskedelmi láncoktól, amelyek legkésőbb jövő hét elejéig jelezhetik szándékaikat. Amennyiben az önkéntes árcsökkentés nem vezet eredményre, úgy a tárca kész minden eszközével beavatkozni a családok és a nyugdíjasok védelme érdekében.

Lejár a határidő

Nos, a határidő lassan lejár,

A kabinet egyébként is aktívan figyeli a változásokat és megvannak a kész tervek is, hogyan tudnak beavatkozni. Az első volt az önkéntes árcsökkentésre való figyelemfelhívás, ennek eredményeit és hatásait most értékelhetik a színfalak mögött. A következő lépés már drasztikusabb, ott a kereskedők haszonkulcsát korlátozhatják. Azaz a beszerzési és az értékesítési ár közötti különbözetet, árrést korlátozhatják. A harmadik lenne a hatósági ár, azaz az árstop. Ez lenne a legdurvább beavatkozás.

A Nemzetgazdasági Minisztérium friss közleményében azt írta: „a kormány célja, hogy megvédje a családokat és a nyugdíjasokat, így mindent megtesz annak  érdekében, hogy megakadályozza az indokolatlan áremeléseket és csökkentse az alapvető élelmiszerek árát. Az élelmiszerárak alacsony szinten tartása közös érdek. (...) A kormány mindezeken túlmutatóan döntött az online árfigyelő rendszer bővítéséről és a nyugdíjasok áfa-visszatérítéséről”.

Frissítés: 

Erről itt írtunk részletesen. 

A lépésekre az olyan tényezők miatt van szükség, mint például a tej árszabása. Mint ismert: a tej felvásárlási ára elkezdett csökkenni, a tejtermékek viszont nem követték le a trendet. A láncok többsége gyakorlatilag semmilyen árcsökkentést nem jelentett be.

A Mandiner nemrég megvizsgálta a nyilvános piaci adatok alapján, hogy az üzletek árpolitikája mennyiben tükrözi a piaci árak változását. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint januárban a nyerstej átlagára 25,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, vagyis a termelők ennyivel drágábban tudták értékesíteni a feldolgozóknak a nyerstejet, kilogrammonként 189,9 forintért.

Az AKI jelentéséből az is kiderül, hogy a kereskedők januárban az 1,5 százalékos UHT tejet 13,7 százalékkal, a 2,8 százalékos UHT tejet pedig 17,5 százalékkal kapták drágábban, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi beszerzési ár emelkedése kisebb volt tehát mind a termelői ár emelkedésénél, mind a feldolgozói értékesítési árnál.

Pedig márciusban már bizonyos, a tőzsdén jegyzett mezőgazdasági termékeknél is láthatóak a csökkenések a nemzetközi piacokon, azaz lefelé fordulnak az árak, de a forinterősödés is katalizátor lehetne, mégsem mentek lefelé az árak. Az üzemanyagoknál viszont már most látható a tendencia, hétfőn is újabb árcsökkentést jelentettek be, ennek majd a következő havi inflációs adatokban lesz hatása.

Kormányzati információink szerint egyébként azzal számolnak, hogy már az árrés-szabályozásnak is lesz hatása. Ez a teljes inflációt néhány tizeddel, de az élelmiszer-inflációt akár több százalékkal is lefaraghatja, az élelmiszerek ugyanis a teljes inflációnak körülbelül a negyedét teszik ki.

A bankoknak is üzent a miniszter

A KSH jelentése szerint a szolgáltatások 9,2 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 16,8, a telefon, internet 14,9, a lakbér 12,2, a lakásjavítás és -karbantartás 10,4, a járműjavítás és -karbantartás 10,3, a testápolási szolgáltatások 9,4 százalékkal.Az élelmiszerek mellett a pénzügyi szolgáltatások áremelkedése is erőteljesen hozzájárult a februári inflációhoz. Erre is reagált már korábban Nagy Márton miniszter. Közösségi oldalán leszögezte:

a banki számladíjak jelentősen emelkednek. Ez nem indokolt, ezért ha kell, itt is lépni fogunk!

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza úgy fogalmazott: februárban ismét kellemetlen meglepetést okozott az infláció, ismét egyre inkább gondot jelent a gazdaságban, azzal ismét foglalkozni kell, 

„Bár a következő hónapokban remélhetőleg a bázishatások miatt lesz némi mérséklődés, de az nagyjából biztosra vehető, hogy az éves infláció 5 százalék felett lesz – a kérdés az, hogy a következő néhány adat után nem kell-e a becslést 6 százalékra emelni. Ennek nyomán tehát a monetáris politika lazítása szóba sem kerülhet, egyre inkább a szigorítás merülhet fel – egyelőre csak kommunikációs szinten. Ami viszont szintén biztosra vehető, hogy az idén is szükség lesz pótlólagos nyugdíjemelésre, ami viszont a költségvetés számára jelent kiadást” – tette hozzá a szakértő.

Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője szerint az infláció várakozásaik szerint márciustól mérséklődni kezd majd. A következő hónapban kerül bázisba a telekommunikációs szektor tavalyi év során végrehajtott visszatekintő, infláció-követő áremelésének hatása, miközben az erősödő forintárfolyam, a csökkenő olajárak, valamint gyengülő dollár miatt mérséklődő üzemanyagárak hatása is fokozottan megjelenhet az adatokban. „Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a folyamatok mennyire lesznek tartósak, az orosz-ukrán háború lezárása mindenképpen segítené a kívülről érkező inflációs hatások enyhülését. Bizonytalanságot jelent emellett, hogyan alakul majd a vállalati szférában az átárazási hajlandóság, amely az év elején az élelmiszerek és a szolgáltatások körében kiemelten is erőteljes volt. Ennek visszaszorítása mindenképpen feltétele az infláció letörésének.”

 – húzta alá. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azon állásponton van, hogy az érzékelt infláció erősödése vélhetően tovább rontja majd a fogyasztói bizalmat. „Különösen akkor, hogy ha beigazolódik az a félelem, miszerint a vállalkozások nagyon szűkmarkúan mérik majd idén a béremeléseket. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a háztartások egy jelentős része a vásárlóerejének csökkenésével szembesül majd, ha az idei béremelés mértéke nem éri el az infláció mértékét sem. Jelen helyzetben tehát sokkal inkább kell tartanunk az infláció recessziós hatásától, sem mint egy ár-bér spiráltól”  – mondta. 

Az érzékelt infláció mellett a maginfláció 6,2 százalékra emelkedése is óvatosságra kell, hogy intse a jegybankot. 

„A februári inflációs mutató következtében az ING Bank ismét felülvizsgálta az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. Míg a januári adat után az idei évre várt átlagos inflációt 5,1 százalékra emelte, a mai adat fényében immáron 5,6 százalékos a friss előrejelzés. Az év hátralévő részében pedig vélhetően 5,0-6,5 százalék között hullámzik majd a ráta. Ilyen inflációs kilátások mellett egyre nagyobb esély mutatkozik egy újabb komoly negatív meglepetésre a gazdasági teljesítményben” – mutatott rá Virovácz Péter. 

Nyitókép: Ina FASSBENDER / AFP